Miatyánk Fesztivál 2021: Az ember olvas
| |

Az ember olvas − beharangozó 2021. október 9-re

Az ember olvas (.,?!) – az induló tézis szerint korunk – egyik – „legfontosabb” történelmi eseménye az olvasás feltételeinek-körülményeinek-lehetőségeinek radikális megváltozása. A hagyományosnak tekintett papír alapról áttérünk/áttértünk a digitális felületekre.

Nagy fordulatok, és az ezzel járó elbizonytalanodás idején jogosan merül fel a hová tartunk mellett a honnan jöttünk kérdése? Mi Hugo de Sancto Victore ágostonos szerzetes 1128-as didaszkalionját (az olvasásról szóló könyvét) tekintjük tájékozódási pontnak és lelki vezetőnk Ivan Illich osztrák filozófus, aki A szöveg szőlőskertjében című munkájában a 11–13. századi könyves forradalom jelentőségét éppen azzal a céllal gondolja át, hogy a mai nagy fordulatot történelmi példán keresztül világítsa meg.

A mai értelemben vett könyv – cím, fejezetek, bekezdések, tartalomjegyzék és a használhatóságot segítő, az olvasást gyorsító egyéb technikák – háromszáz évvel Gutenberg előtt jött létre.

Aki eddig jutott, joggal kérdezheti, hogy miért egy est, egy előadás akar ilyen komoly tárgyról beszélni?

Műfaji meghatározásunk ad választ. Két formát igyekszünk szem előtt tartani. A szimpozion, a görög példa szerint evés-ivással összekötött baráti találkozó, ahol értékes gondolatok cserélnek gazdát. A refektórium közelebb áll hozzánk és a hely szelleméhez, ahol egy szerzetesi közösség életében a liturgia mellett a napi-praktikus ügyek intézése folyik.
A mi estünkön szövegek és zenék hangzanak el, vendégeink-barátaink terített asztaloknál ülnek, és résztvevőként tekintünk rájuk. A befogadó tér szerves része egy erre az alkalomra készített könyves installáció, ill. azok a könyvek, amit ki-ki magával hoz.

A Miatyánk Hete fesztivál eddig is törekedett arra, hogy a hely adottságait kihasználva, valamilyen komoly kérdést vessen fel. Múlt évben Salkaházi Sára-emlékezést tartottunk hasonló, dramatizált formában.

Állandó alkotótársnak tekintjük Ybl Miklóst és a személynek tekintett épületet. Könnyű a templomot olyan öreg hangszernek tekinteni, amin már a gazdája se nagyon tud játszani. Ha mégis, kiderül, hogy nem a hangszer öreg, hanem mi nem értünk hozzá! Talán ez a „megszólaltatás” a legnagyobb ambíciója a Miatyánk Hete-sorozatnak. Évek során gyűlik a tapasztalat, és reményeink szerint a felújított épület még több lehetőséget nyit meg.

Javasolt irodalom az internetről:

Javasolt könyvtári irodalom:

  • Ivan Illich: A szöveg szőlőskertjében – Kommentár Hugo de Sancto Victore didascaliconjához, Gond-Palatinus, Budapest, 2001
  • Jan Assmann: A kultúra emlékezete, Atlantisz, Budapest, 2004
  • Guglielmo Cavallo–Roger Chartier (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, Balassi, Budapest, 2000

Hasonló bejegyzések