Kulturális Örökség Napok a Miatyánk Hetén, 2017

Városszerte lehetett különféle városnéző sétákra jelentkezni. Ezek között szerepelt a Ráday utca is. A csoportot vezeti Orbán György, vagyis én. Már előző évben kipróbáltam, hogy az utca kortárs galériáit, az éppen nézhető kiállításokat hirdetjük meg. Jó lehetőséget kínál, ha némi szervezéssel nézők alkotókkal találkozhatnak. Én, mint „vezető”, a látogatói oldalt képviselem, legfeljebb kérdezni „segítek”. A Kálvin téren találkozunk délután háromkor. Megtörténik a már szokásos bevezető-ismerkedő gesztus: kijelöltük térben és időben, hogy hol is állunk. Pár száz méterre folyik a Duna, de a túlsó part már Pannonia provincia, a limes (kerítés) mögött. Vagyis a barbaricumban állunk, mint a derék szarmaták vagy jazigok. Pest a középkor elején európai minta alapján a dunai átkelőre épült, félkörben fallal körülvéve, amit a kiskörút nyomvonala pontosan jelez. Vagyis a városfalon kívül vagyunk. Ahogy Ferencváros és mai főutcája is a város külterületéből lett hivatalosan is külváros, aztán a belváros külvárosa, és „majdnem” belváros. Mint a hagyma, egyre újabb rétegek nőttek egymásra, és a régi sávok lettek egyre városiasabbak, míg az újak folytatták, vagy adtak helyet új ipari-termelő-gazdasági funkcióknak. Ma már ez a sáv a Ráday utcától messze délre húzódik, de az utca őrzi ennek a történeti fejlődésnek (folyamatnak) a nyomait.

A séta során az építészeti stílusok itt megjelenő „példányait” úgy mutattuk meg, amihez fel kell emelni a tekintetet. Szokjunk hozzá – tanácsolom –, hogy nyitott szemmel nézzük a megszokott városi környezetet. Hétfőn reggel még soha nem tűnt fel, hogy épp klasszicizál-e, vagyis a 18. sz. végéről a 19. sz. elejéről maradt-e ránk egy épület, mint a Két Oroszlán Fogadó a Kálvin tér–Ráday utca sarkán, vagy a historizmus kiemelkedő darabja, mint a neoreneszánsz Ybl palota (Ráday–Erkel utcai sarok). Esetleg a századfordulóra meglehetősen felhígult historizmus eklektikus szakaszának sikerültebb, vagy kevésbé sikerült példánya – ebből a típusból több is van –, mint mondjuk a Púder Bárszínház épülete a fogadóval szemközti oldalon, ahol viszont helyreállított állapotban megmaradtak a szép századfordulós portálok. Szecesszióból legalább kétféle akad útba, az egyiket hívjuk Jugendstilnek, mert az angol-német-északi ágat képviseli, mint a Rombusz kert melletti épület. Jól fel kell nézni, de érdemes, a tömeg formálása, a klasszikus középre szerkesztéstől eltérő disszonáns arányok valóban új szemléletet sugároznak. A másik házat (Ráday u. 22.) hívjuk szecessziósnak, mert a lágy, lekerekített homlokfal, a színes vakolat díszek alapján legtöbben ezt a látványt érzik „igazi” szecessziónak. Elhangzott, hogy magyaros is lenne, ami a főleg egyiptomi, indiai (muszlim) hivatkozás alapján nehezen igazolható. Persze nálunk valóban „magyaros” nemzet-állam építő szándék is vezette a megrendelőket akkoriban. Közvetlenül mellette két Bauhaus-épület mutatja, hogy hol tartott a hazai építészet a harmincas-negyvenes évek fordulóján.

A séta eredeti célját egy kiállításra szűkítettük le: a Bakáts téri templom altemplomában pénteken nyílott kiállítás a Miatyánk Hete fesztivál részeként. Most, szombaton délután tárlatvezetést hirdettünk meg. Ide tartunk a csoporttal az „építészeti-stílustörténeti” utcai séta után. Az altemplomba leérve elcsöndesedik a csoport. Én is. A hely megérinti a látogatót, tiszteletet kér – és kap, igazi látványosság, meglepetés, rácsodálkozás: nem hittem volna, hogy ilyen érték van itt! A 6ok művészcsoport három evangéliumi motívumot dolgozott fel, és a bűnök, erények és pecsétek után a sorozat negyedik darabja az eddigi három összefoglalása volt „: kettőspont” címen. Páczelt Andrea és Molnár-Göb Zoltán képviselte a többi alkotót is, válaszoltak kérdésekre, meséltek a közös munka tapasztalatairól.

A KÖN-túra itt ért véget. Jó érzés, hogy a Ráday Soho, a Ráday utca vendéglőseinek szervezete, illetve a séta szervezésében szerepet vállaló BUM (Bevásárlóutcák Menedzsment Kft.) együttműködésének eredményeként a szervezett városnéző séták több éves hagyománya alakult ki.

A Miatyánk Hete ez évi sorozatának második napján igazolódott előzetes feltételezésünk: Ybl Miklós altemploma valóban a fesztivál kiemelkedő eseménye lett.

(A két alkotó beszámolója szerint a látogatók estig adták a kilincset egymás kezébe. Csak biztatni tudunk mindenkit, hogy ne hagyja ki ezt a nagyfelújítás előtti első-utolsó alkalmat! A következő szervezett tárlatvezetés szeptember 27-én (szerda) 11 órakor lesz, de szeptember 23-án (szombat) 16.00 órakor érdemes eljönni az Ismerd meg a templomunkat, ismerd meg az orgonánkat eseményre is.)

orbán györgy